Nagyon ne bonyolódjunk bele, a nyakkendőkről egyszerűen.
Apám az ötvenes évek elején gyerekként egy iskolai ünnepre készülve kötött egy nyakkendőt, majd az "öntudatos" tanára egy jól irányzott pofonnal küldet haza. Otthon apám pityeregve mondta " anyu a tanárbácsi “kispolgári csökevénynek nevezett ... "
Azóta hála a mindenhatónak és a valamiféle rend-szer-váltásnak, és sok minden másnak is, ebben is változott a világ, tehát nem vagyunk többé “kispolgári csökevények”, ha körbetekerjük a nyakunkon azt a selyemből készült férfias ruhadarabot.
Vagyis nem is olyan mindegy, hogy ez selyem vagy más anyagból készült? Nem bizony! Viszont ami a lényeg, hogy feledjük az igénytelen 100% poliészter alapanyagból, már a nyakban “fagyos kutyagumivá” merevedett műalkotásokat, melyek ha leülünk, olyanok lesznek, mintha egy fadarabot kötöttünk volna a gallér alá.Kiböki az inget, és más súlyosabb, lelki értelemben is vehető sérüléskét okozhat. Arról nem is beszélve, hogy Torrente típusú nyakbavalók sem használnak előnyös megjelenésünknek. Ő a casual = csak lazán kis apám híve mindenkor és mindenhol.
Mit röhögsz Ryan? Rajtad sincs nyakkendő!
Akkor néhány példa/kép mert a fotók beszédesebbek, mintha én írnám le milyen az igazi, az ing és a felöltő egységét alkotó darab.
A csíkok keresztbe kék alapon.
Apró fehér pettyek
Az egyszínű piros
Piros, anyagában különleges
Barackvirág ünnep / farmer mellé sem igénytelen
A business / Alan Flusser
A blogposzt végére pedig, amit ha lazább stílusban keverve hordjuk, egészen más érzést ad, mint mondjuk a “The Great Gatsby” korában, zsirárdi kalappal : a csokorban kötött nyakbavaló. Propeller.
Vagy ...
Uraim, csak bátran, itt sem kell a színekkel szerénykedni és csakis a "jó ízlés" határain belül természetesen!
Barátsággal : Tibor