Nagyon ne bonyolódjunk bele, a nyakkendőkről egyszerűen.

Apám az ötvenes évek elején gyerekként egy iskolai ünnepre készülve kötött egy nyakkendőt, majd az "öntudatos" tanára egy jól irányzott pofonnal küldet haza. Otthon apám pityeregve mondta " anyu a tanárbácsi “kispolgári csökevénynek nevezett ... " 

Azóta hála a mindenhatónak és a valamiféle rend-szer-váltásnak, és sok minden másnak is, ebben is változott a világ, tehát nem vagyunk többé “kispolgári csökevények”, ha körbetekerjük a nyakunkon azt a selyemből készült férfias ruhadarabot. 

Vagyis nem is olyan mindegy, hogy ez selyem vagy más anyagból készült? Nem bizony! Viszont ami a lényeg, hogy feledjük az igénytelen 100% poliészter alapanyagból, már a nyakban “fagyos kutyagumivá” merevedett műalkotásokat, melyek ha leülünk, olyanok lesznek, mintha egy fadarabot kötöttünk volna a gallér alá.Kiböki az inget, és más súlyosabb, lelki értelemben is vehető sérüléskét okozhat. Arról nem is beszélve, hogy Torrente típusú nyakbavalók sem használnak előnyös megjelenésünknek. Ő a casual = csak lazán kis apám híve mindenkor és mindenhol. 

Mit röhögsz Ryan? Rajtad sincs nyakkendő!

Akkor néhány példa/kép mert a fotók beszédesebbek, mintha én írnám le milyen az igazi, az ing és a felöltő egységét alkotó darab.

A csíkok keresztbe kék alapon. 

Apró fehér pettyek

Az egyszínű piros 

Piros, anyagában különleges 

Barackvirág ünnep / farmer mellé sem igénytelen 

A business / Alan Flusser

A blogposzt végére pedig, amit ha lazább stílusban keverve hordjuk, egészen más érzést ad, mint mondjuk a “The Great Gatsby” korában, zsirárdi kalappal : a csokorban kötött nyakbavaló. Propeller. 

Vagy ... 

Uraim, csak bátran, itt sem kell a színekkel szerénykedni és csakis a  "jó ízlés" határain belül természetesen! 

Barátsággal : Tibor