Ballagások, esküvők és minden más. Veddfelaszépruhádat!
Hányszor találkoztam ezzel a mondattal:“Veddfelaszépruhádat!” és utána jöttek a fehér, fekete és szürke, ne adj isten sötétzöld, padlizsán lila kombók, amelyek tuti legalább két számmal nagyobb konfekció öltönyökből álltak. Hozzá valami rémes borzalom a nyakban, amit nyakkendőnek nevezhettek egykor. Mindegy volt, hogy épp esküvő, vagy ballagás, a megjelenés indoka, a legszebb ruhában villant mindenki. Szegény ballagó, és vagy ünnepelt házasulandó, meg csak fogta a fejét, “ Jézusom ez az én rokonom, barátom, ismerősöm stb.! ”
Pedig, hogy készültünk éltünk meghatározó pillanatára, és akkor jött a gonosz rokon, ( azért adja a barátokat az Isten, hogy kárpótoljon a rokonokért ) és belerondít az összképbe. Ott áll a fotón és lila pettyes nyakkendőjével, a hozzá illő nagy gondossággal választott neon zöld zakójában, és ölelgeti az ünneplőket, természetesen persze nem illik neki szólni, hogy “Helló nem volt ennél borzalmasabb ruhád a gardróbban?”, mert a lelke sérülne, ugyanis neki azt mondták : Vedd fel a szép ruhádat!
Az egységes kép és a kifinomult ízlés jellemzi ezeket az eseményeket ( na persze ), és ha ez megnyugtat bennünket nem csak nálunk jellemző ez a formabontó megjelenés, de szerte a világon valamiféle megveszekedett magamutogatás van jelen a fontos családi események többségén.
Pedig ez lehetne akár máshogy is, sőt inkább legyen máshogy! Mert miért is van az a sok stílus oldal a weben, a rengeteg divat magazin, és tanács, ha pont épp nem ezért. A cél az, hogy a jeles eseményeken, ha lehet ne ronts az összképen, hanem legyél te is a pontos és fontos kiegészítője. Nem kell, hogy többet adj mint amennyit kell, de azt sem állítom, hogy légy nagyon visszafogott. Mindennek megvan a maga helye és ideje. Mert különben a megvetés tárgya lehetsz!
Az ilyen események igénylik a szolid ám ünnepélyes megjelenést, de következetesen nem lehetünk hivalkodók, sem színekben sem arányokban. Javasolt a fehér és a hozzá illő sötétebb, de nem temetési színek viselete. Az ing, fehér a nyakkendő sötétebb, de nem szomorkás, és az öltöny pedig sötétkék, vagy sötétebb szürke, persze ha a “királyi ház” valamely tagja a rokonunk, és oda hívnak el egy lakodalmas “csürdöngölásre”, vagy épp a lányuk/fiúk ballagna el, kap diplomát, igazodjunk a meghívón szereplő dress code előírásra.
Mennyivel másabb a kép. Nem az történik, hogy előkotorjuk az egykori ballagási öltönyünket, vagy az időszámítás előtt vett akkor sem divatos kényszer vásárolta felöltőnk, - szigorúan csak az ünnepnapokra - és abban megyünk “vidámkodni” kedves rokonunk nagy örömére.
Ennyire lazán is lehet és mégsem néznek ki, pedig még a nyakkendő szorítása sem feszélyez. Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak óvatos odafigyelésre. Ha ez összejön akkor meg bátran nyúlhatunk a poharunk, után és ha módjával is, de belebódulhatunk a nagy napok fergetegébe, és nem mi leszünk a közös fotók réme akin még több évig röhög mindenki.
