Hogy is állunk a stílussal uraim?

Valamikor az idők kezdetén a barlangban a férfi magára vette az elejtett állat bőrérből készült ruhának még nem, stílusosnak meg egyáltalán nem mondható valamit, és azt látta, hogy az agyi képességek egységes szintjén álló társai valamiért nagyon megnézték. Aztán rájött, hogy az a bőr amiből ő készítette ruházatát, kicsit más volt mint kőbunkós társaié. Valahol itt kezdődött, kezdődhetett a divat és a stílus terjedése, mert a férfi aki beszéd képességén a mai csecsemők szintjén állt, már tudta hatással van a többiekre csupán azzal, hogy mást visel mint a többiek. Jó messze kezdtem ezt a blogbejegyzést, de hogy értsétek miért lesz a végén a karóra, tudni kell valahol i.e. mi történhetett a tűz körül. 

Aztán egy nagy ugrás és máris 2015 novemberénél tartunk. Született egy blogposzt kedves barátom klaviatúra zsonglőrködése közt a címe - poszt rest - elég direktre sikeredett : MIÉRT NE VEGYÉL DIVAT KÖNYVET! a reblog oldalon ott figyel, és olvasható máig. Kun Geri azt fejtegette, hogy mára a divat könyvek kora lejárt, és ha le akkor bizony nehéz vele vitába szállni, mert barátom elég elszánt ha az igazába vetett hitét ostromolja bárki, ráadásul pont én. Aztán valahogy mégis úgy döntöttem, hogy megvédve azt aki erre a borzalomra adja a fejért miért is dönthet akár jól is, figyelembe véve a blog ide emelt idézetét :  “ Manapság trendi lett könyvet írni (iratni?), kiadni, íróként tündökölni, miközben hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a divat egy vibráló terület, ahol hétről hétre kell lekövetni, és a vevő felé közvetíteni a változásokat! Klassz dolog írni, de ne felejtsünk el eladni! 3-4 évente egy könyvvel ezt nem lehet ám megúszni, drága barátaim! ”

Piff a kirakat, mert ott virít az asztalomon  - és nem smúz irattatja le velem, Schiffer Miklóstól személyesen kapott könyve. A személyesség annyira az, hogy még ajánlás is van az első oldalán, és mivel mindketten imádjuk a kévét, egy igazi baráti beszélgetés mellett adta át nekem a becsben tartott kiadványt. Viszont, hogy értsük miért is a fenti kép, és a könyv mellett az októberi GQ és egyéb férfi divattal foglakozó magazin? Pont azért, hogy igazolva legyen a ténybeli tévedés, divatot nem a könyvből kapok, azt a magazinok sora próbálja rám erőltetni és mellette azok is mint szerénységem aki merte venni a bátorságot és ezzel foglakozott ipar szerű mód az internet adta számos platform segítségével.

 Hogy a dög unalom ne legyen úrrá, rátérnék a lényegre amiért a laptopom püfölöm épp. A könyv amit kaptam előzmények soraként került a birtokomba. Az előzmény pedig ha nem is a barlangban a tűz mellett indult, de akár lehetett volna úgy is koromat tekintve. Miklós első könyve ami a stílussal foglakozott számomra annyira örökbecsű emlék, és alap, hogy a mérgezés első tünetei valahol ott jelentkeztek. A Stílusról férfiaknak  2000-ben jelent meg és azóta is időtálló főleg, mert a szó az ami a címben ott van örök, mert a divat a múlandó. ( Kun Uramat szólítva meg, ajándékba kaptam és vette valaki ... )

Amiről Miklós a mostani könyvében ismét tollat ragadva ír, az nem a divat, az nem a napi pörgő és változó valami, hanem az a trend amit a stílus képvisel. Valljuk meg bátran még mi is akik kontár mód, valahonnan vett bátorsággal állunk bele a stílus trend vezetésben, meglepődve lapozhatjuk fel, mert a könyv ismét hiánypótló és maradandó lesz. Kérdezem bátortalan, persze tudatában annak, hogy az én műfajom a web és a felhő alapú szórt média, hogy nem szükséges egy lexikális ismeret ahhoz, hogy aki beballag az első “outletbe” ami az útjába akad, hogy eldöntse kék, vagy lila, illetve egy vagy dupla soros legyen az amit majd megvesz. “Debizonyhogyde.” 

Kiskölökként nem mindenki születik a szépérzék génekbe kódolt adottságával. Aki nem kapta meg a “kis huncut farkincás” tekergő fejéből ...  és tanulni akar és a rakás szerencsétlenség helyett a fitt és elegáns megjelenés híve lesz, kell hogy egy margót kapjon ami vezeti. Ez lehet a könyv, és web egyaránt, de nem a divatról, hanem a stílusról. 

Amikor a blogom és a facebook profilom elindult, két stílussal foglakozó  emblematikus személy irt számomra biztató és kedves szavakat, az egyik persze Miklós volt. Tegyem amit diktál az eszem, és a szépérzékem, mert minél többen vagyunk akik osztjuk az észt, a stílusról, annál nagyobb az esély, hogy a szürkék országából ahol a “tecsó” divat osztálya a mérvadó, jobb esetben ... tehetünk egy lépést talán a Zara felé legalább. Ebben pedig még mindig sok munka kell, mert nem elegendő a napi push, a sarkában kell lenni minden “zokni szandi” kombós, és többzsebes nacis mellett. A könyv erre ad nekem is sok esetben kimerítő választ. 2000. év óta eltelt tizenöt esztendő  és most is ott tartunk, hogy az első könyvben lefektetett alapok, ismétlése és korszerűsítése aktuálissá vált. A cipők orra, a varrás minősége, a divat ipar sokszor egyre inkább konfekcióvá válása adta azt, hogy a mostani könyv megint időszerűen aktuális lehet, és lesz még vagy tíz - húsz évig. Mert az alapok benne vannak. Aki pedig nem ismeri az lapokat, nem tud házat építeni. De, hogy jön ide az óra? 

Nem vagyok a drága megfizethetetlen dolgok rabja, ezért egy-két dolog ami nagyon reklám és erőltetett a könyv esetén, de persze valamiből a könyvet is finanszírozni kell. ( Ez itt a reklám helye )  A luxust jelentő Rolex és a Mercedes jelenléte. Mert akár legyen a könyv ára egy közepesen jó ing árával egyező, akinek én ajánlom ezekkel a sorokkal, nem minden esetben fognak luxus órát, és autót venni rögvest, ha meglátják a könyv utolsó oldalain. Tudom a cél itt sem ez volt, védve a szerzőt, hanem az, hogy aki viszont ezt már megengedheti magának, legalább tudja “viselni is” ...  Mert stílus ahhoz is kell, és talán ahhoz a legtöbb. Végül, én javaslom mindenkinek aki tudatlanság homályában ténfereg, és a köd oszlását várja, vegye meg vagy kérje a Jézuskától, vagy írjon a Mikulásnak, hogy legyen ott a kis csizmában. Összefoglalt mű, és támasz lesz, nem csak a polcnak, hanem a megjelenésünk számára ha majd azon kell meditálnunk, operába vagy üzleti megbeszélésre miben jelenjünk meg. Kedves barátom, Geri neked meg annyit, hogy mi téphetjük a szánkat, adhatjuk a tanácsokat, ha az alapok és a trendek tisztasága még a budapesti szmogos flaszter homályba veszett.

Én most egy kis szünetet tartok majd itt a blogon, az ok prózai, de nem annyira publikus. Akit érdekel úgyis tudni fogja, hogy merre van az arra. A facebook és az irreálisan magas követőszámmal rendelkező instagram profil persze megy tovább. Nem hagyom el a népnevelés virtuális világát a stílus terén, csak a grafomán formám válik részben szünetjellé. Addig is, írjanak én válaszolok. ugodi.tibor@tiborstiluslapja.com 

Barátsággal : Tibor