Elmúlt egy év a #TSL életében ...
Amikor csak a facebook oldal volt, úgy gondoltam a hobbim lesz ez amivel múlatom webes/reklámos/marketinges szakmai napjaim mellett a szabadidőmet. Aztán rohant az idő, és szinte fél év alatt négyezerre nőtt az oldal követőinek száma ezért beláttam, noha nem állt távol tőlem a grafománia, hogy vegyem a bátorságot és a számos kedvelő részére virtuális papírra vessem a férfiak öltözködésével kapcsolatos gondolataimat. Hiba volt! Mert jött az origo.hu és megosztotta, és kaptam nem egy hanem több pofont is, főleg a kritikán aluli stílusom miatt. Na jó a megosztott tanácsok is, a “mások” közé soroltak, mondjuk ki bátran lebu@iztak. Mivel engem is “különleges anyagból” gyúrtak, mint “Mátyást” az igazságot, lepergett rólam és már - már kezdtem megszokni. Mint ahogyan azt is, hogy az elmúlt évek során sem tudtam meggyőzni a zokni és cipő egymástól független viseltéről a nyájas olvasót. A “zokniszandi” pedig mint egy rémes zombi tér vissza, ahogy melegszik az idő. Pedig mennyi posztban osztottam az észt, hogy durván ronda. Az idő múlása, és a követők, kedvelők száma radikálisan emelkedett, és mostanra úgy gondolom, nehezen lépek be egy férfidivatboltba úgy, hogy ne rettegjek attól, hogy a profilképem alapján rám ismerők valóságos pofont osszanak ki flegmaságom miatt.
Pedig én csak jót akarok akkor amikor azt próbálom elhinteni, hogy attól, hogy valami piros vagy pink, még lehet férfias. A zokni ha csíkos, vagy mintás nem istentől elrugaszkodott a szent divat inkvizíció lángmartaléka kell legyen. A zakó nem baj, ha egy számmal kisebb, és a nadrág hossza sem problémás ha kissé rövidebb. A kockás és a mintás pedig lehet trendi.
Persze tudva azt, hogy ez itt a magyar aszfalt, ami töredezett, néha rögös, de a mienk. Ami nehezen járható. Ami viszont az elmúlt évet illeti, legalább nem voltam egyedül, lett pár barátom is, és megismerkedtem azokkal a boltosokkal, szabókkal, cipészekkel és a divat mestereivel akik évek óta űzik már a vadat, hogy a férfi ember ne legyen barlanglakó. Sokat tanultam tőlük, és vettem a bátorságot néha vitába is szállni egyikkel - másikkal. Bár tudom tavaly év vége óta, hol a helyem, ha a nagyokkal akarnék bajszot akasztani. El lettem hajtva, mint az a srác aki mindenbe belepofázik a kocsmai diskurzusok alatt. Illetve, azt is megtudtam, hogy bizony - bizony nem minden az önzetlenségen alapuló kapcsolat lehet stabil. De spongyát rá! Legalább tudjuk, hova ne menjen a kuncsaft, vagyis hova nem szabad ajánlanom a gardrób töltő túrát. Ellenben ami sokat hozott, az a számos baráti üzenet, és tanács és nem csak a blogon, de a stabil növekedést mutató instagram oldalamon is, pedig nem kellett “Pitti Uomozni”, ahhoz, hogy ott lehessek köztük.
Beszélni kell, vagyis írni a jövőről is. Mert a jövő itt van, mondhatni lekezdődött ... Mi lesz a blog, és a többi dolog sorsa? A blog mint a általában marad heti rendszerességű, vagy ha forró a téma, a héten kettő is lehet. Bár nem megyek el a bulvár boncolgató, “mit vett magára” épp az akit egyébként sem nézek tematikába, mert arra van más itt a weberőtérben. Az instagram és a facebook mint rendesen, ad ötleteket arra, hogy éppen én mit tartok elfogadhatóan stílusosnak, és javasoltnak. Mobil applikáció esetében, még lógok a félbeharapott alma fanoknak, mert a kis robotosok már rég letölthették, ha akarták. A YouTube csatorna is kis kihagyással, de újra éled és nem csak magam hirdetem az igét, hanem megyek ide - oda és lesi videósként bemutatok pár helyet ahova férfi ember még lábát nem tette be, pedig kellett volna. Oké, most nagyzoltam, voltak ott már a divat kedvelői, de tömegével kevesen. Egyszóval fejlődni fog minden és virulni, mint a tavasszal a bimbók.
És ha te is követőm leszel, nem bánod meg mert csuda egy év lesz ez a 2016 év. Tartogat még egy - két meglepetést is, de arról majd mindig időben. A cipők, a nadrágok, a zakók és az ingek, a díszzsepik, az övek és az órák birodalma lesz a mienk, és nem csak itt ... de az tényleg TITOK.
Kapd össze magad és, legyél te is #TSL követő, barát, olvasó vagy valami. Nem bánod meg, mert az aki egy éve csatlakozott hozzám nem bánta meg, vagy ha igen, hát nyomott egy kövér leiratkozós entert.
A többieknek meg Barátsággal : Tibor