Menyasszony, vőlegény, De szép mind a kettő....?

Egy nagyon éles kép villant be amikor a nem tudom hányadik e-mailt és privát üzenetet kaptam a TSL oldalon, leendő vőlegényektől, hogy Tibor segíts, nincs meg az öltönyöm, vagy van már cipő, de valamit felülre is kellene venni és a többi és a többi ... Az emlék amit agyam legrosszabb emlékraktárában tároltam, elém került, és most mint intő példa hozom fel mindazok számára akik hasonló lábbeliben járnak nemsokára. Vagyis ott állnak “hülyén” egy szép menyasszony mellett, és azon gondolkodnak, hogy a büdös fenébe jutott eszembe ezt a ronda öltönyt magamra venni. Pedig milyen jól indult minden! 

Mindenki nagyjából ott akad el, amikor a negyvenkettedik álmatlan éjszaka telik el azzal, hogy a pontos ülésrend miatt nem jön álom a szemére, mert a legtávolabbi rokon nagynéni nem ülhet a nagybácsi felesége mellé, mert annak a vége atomháború, és nemzetközi konfliktus lesz.Vagy amikor azon mélázunk a melóban, hogy a “drága” arra kért meg, míg ő a ruhapróbán lesz, intézzük el a meghívók betűtípusának cizelláltságát. A zenekar vezetője fél részegen megígér mindent, majd egy hét múlva felhívjuk, és azt sem tudja kivel beszél. Közben süteményeket, tortákkal együtt kóstolni, egy olyan napon amikor a gyomrunk kórházi ápolást igényelne. És csak gyűlnek a komor fellegek, ahogy közeledik a “végzetes nap”. Megnyugtatok mindenkit, az esküvő szervező nem mindenkinek alap megoldás, főleg ha centire pontosan ki lett számolva minden forint.  

Amikor már szinte minden a helyén van, és Garga Pitics is elégedetten dőlt hátra, villan be a tudatunk alattomos bugyrából, : “ Helló, hol a zakó, hol a mellény és hol a cipő, a nyakkendőről nem is beszélve?” . Mert a nagy sürgés és forgás, na és szervezés és a menyasszony ruha válogatás, próba közt elveszett a vőlegény és vele együtt a ruhája is. Jelzem, ez történt velem is egykor. Régebben még ennyire nagy választék sem volt abból, ami mára egy iparággá vált, hogy egy vőlegény jelölt a bőség zavarából válogathasson. Bizony azt a futást amit én akkor rendeztem, Zalán és még Zrínyi is megirigyelte volna. Létező összes “pláza” összes férfi ruhaüzlete után, az idegi kimerülés végső határán böktem rá arra a borzalomra, ami aztán soha az életben nem volt rám jó, és sehova nem lehetett felvenni, már persze mert akkor a praktikum is vezérelt, hogy az az öltöny ami háromrészes, legyen majd jó jelesebb eseményekre egyaránt. Na ez pont nem jött össze. A stressz, és a nyomás alatt sikerült úgy beleválasztani az utolsó pillanatban, hogy szegény édesanyám sem ismert rám. Álom ide, álom oda, ez lesz és kész. A dolog letudva, nyugi van. Jöhet a fotós, és essünk neki a boldogító igennek.   

Akkor itt a konklúzió ideje. A célzatos tanmese lényege, nagyon plasztikus és egyszerű. Sorrendben a következő. 

Első, a ruha teszi az embert, és a vőlegényt még inkább. Tehát Jolánka néni ültetése ide, vagy tortadísz oda, az amiben megjelenünk a “napon” sokkal előrébb való mint ezek a nüansznyi piti részletek. Ez a te napod is! 

Kettő, nem az utolsó nap, utolsó órájában kell pánik szerű rohanásba fogva egy olyan öltönyt választani amit még az ellenségünknek sem kívánnánk. Az amit választunk lesz az emlékeink képsorainak legfontosabb része. Ne nézz már ki úgy, mint a ballagási képeken. ( Férfi Ruhaszalon képe) A Ruhaszalon elérhetősége : Budapest, Révai köz 3. Bejelentkezés : Telefon: +36 1 279 6345 Mobil: +36 30 776 9635

Három, a választék mára már akkora, hogy a “legspúrabbtól” a Krőzusok gyermekei is vígan választhatnak maguknak megfelelőt. Az bizony fontos, hogy ti egy pár lesztek, és vagytok, tehát a ruha harmóniája is ezt kell, hogy jelezze. Nem ellenség a szalon eladója, nem időrablás a ruhapróba. 

Négy, a legfontosabb talán, nem az utolsó pillanatban fejvesztve rohanni a vesztünkbe. Amennyiben a praktikum vezérel, és nem extra csak erre az alkalomra szóló együttest akarunk, hanem más ünnepibb, alkalmibb szettre vágyunk, akkor sem adhatjuk alább. A cipő és a ruha egysége nem engedheti meg a lazaságot, sajnos ez nem az a helyzet. Nincs kibúvó. Itt válaszolva meg több alkalommal feltett kérdést, igen kell a mellény, és kell a három részes megoldás. Alap dolgok ezek, én nem is mennék bele nagyobb ívű elemzésekbe, mert sem nem tisztem, sem nem szakmám az esküvői alkalmi ruházkodás tanácsokkal való segítése. Erre ott vannak a szakosodott lapok, blogok, boltok. Én az igényt szerettem volna megteremteni. Mert a hétköznapok eleganciája, stílusa egy dolog, viszont az esküvői esemény épp úgy szól a férjjelöltről, minta az aráról. Tudjuk ők a központ, mint mindenben ... , de itt mi sem szabad, hogy háttér kiegészítőkét legyünk jelen vőlegényként. “ Ember aki ott sem volt” jelleggel. Nem szégyen tehát a segítség kérése ebben a helyzetben sem, ha más nincs bátran írj nekem és továbbítalak a megfelelő “kezelésre”. Viszont ne a legutolsó utáni pillanatban! Legyen szép és boldog a nap, közös életetek egyik legemlékezetesebb napja, ne rontsd el azzal, hogy “slampos” vagy!      

Barátsággal : Tibor