A stílus konvenciók foglyai, ne legyünk!

Ebben a helyzetben viszont tudom, hogy a felelősségem is nagyobb, mint egykor volt, hála azon kedvelőim egyre nagyobb számának, akik velem tartanak. Itt vagy ott. Mert ha, én azt mondom, hogy a gatya az a nadrág, akkor egyszerre ugranak a kútba velem azok, akik hisznek abban, amit leírtam. Pedig a gatya az nem nadrág. Tehát ne ugorjunk a mély kútba, mert az nem csak, hogy balgaság, de veszélyes is. A veszély a divat és a stílus ügyében is velünk van, mert ha épp a kút analógiáján megyek tovább, akkor eljutunk oda, ahova megint egy nagynevű divat cég legutolsó kollekciójának bemutatója vitt, mégpedig, hogy a férfidivat része lesz a harisnyatartó és minden más, amit egy párizsi mulató egykori dívája hordott. Ők azt gondolták, hogy nekik ez is megengedett, és ha már pukkasztjuk a polgárokat, akkor, legyen az egy méteres fémrúddal, és ne egy egyszerű piciny tűvel. Beleugranánk velük ebbe a „kútba”? Nem hinném!

Akkor térjünk vissza szerény ám nem „kis arcú” személyemre, hogy mégis miért van bátorságom azt állítani, hogy a TSL egyfajta irányzék az eddig tévúton haladók számára. Mert beképzelt hólyagként azt gondolom, van már hatásom arra, hogy ki melyik ösvényt válassza magának, ebben a sűrű erdőben. Ellenben azt is tudni vélem, hogy aki velem tart egyfajta szabad szellem, tehát nem veszi készpénznek rögvest azt, amit itt lát, vagy olvas. Hanem mérlegel. Morfondírozik, és utána summásan elmondja a véleményét, és én ennek igazán tudok örülni, mert egyfajta diskurzus bontakozik ki, és nem a diktátum az, amit mintegy szentírás követni kell.

( Digel - 2017 tavasz, nyár ) 

Most annak apropóján jutott eszembe megint ez, mert három megosztott kép az „arcos könyv” oldalán megint elindított egyfajta divatetikai „adok-kapokot”. Valóban lehet pink tornacipőt felvenni, egy szürke slim fit öltönyhöz? Vagy az egyik Dán márka gagyi, mert tömegcikket, vagyis konfekciót árul? Illetve a Gájer Bálint mekkora hibát vétett, mert a nyakkendő színével egyező a díszzsebkendőt vett fel? Apokaliptikus méretű problémák ezek. Az álproblémákat pedig, pont olyanok gerjesztették ismét akik, vagy egy – egy bevett vonal követői, vagy csupán a „trollkodás” piti élménye okozta öröm hajtotta.  

( Gájer Bálint facebook ) 

A divat számomra azért érdekes, mert ugyan vannak szabályok, amiket én is szeretek betartani, és követni, de attól még el lehet térni, és nem szigorú kémiai, fizikai és matematikai törvények ezek. A nadrág hossza, a hozzá felvett zokni nélküli cipő, vagy a nem szabályos, de színében passzoló kiegészítő még nem az, akit emiatt máglyán kell elégetni, mert ebben merészelt megjelenni.  A „szent stílus inkvizíció” előtt én vallom, és vállalom tetteim következményét. „És mégis forog a föld.”

A divat, múló tünet, de a stílus örök, ha egy kicsit kifacsarva is, de ide idéztük a híres mondást. Azt látom, és örül a piciny lelkem, hogy a legújabb tavaszi, nyári kollekciókban visszaköszön az a lezserség, pimaszság, amitől azok az „inkvizítorok” akik merev angol szabású csuklyájuk alul megvető gúnnyal kezeltek konkrét rángógörcsöt kapnak. „Előre hát mind, aki költő …” Illetve „akasszuk fel a királyokat” illetve ne, mert azok a „királyok” azok, akik épp egy divatház tulajdonosaiként engedték szabadon a modellek tervezőinek palackba zárt álmait. Ők is tudják, hogy attól forog a föld, ha megjelennek azok a szabadabb, konvencióktól mentes keverhető stílusok, amelyek mára felborítják a megszokott unalmat.

( Digel - 2017 / tavasz - nyár ) 

Én maradok az a Tibor, aki ha kell, szembe megyek azzal, amit egykor valahol, valaki kőbe vésett, és annak betartására kötelezett minden férfit. Az unalom az én ellenségem! Legyen a tied is az, kövess, és nem fogsz unatkozni.

Barátsággal : Tibor